szombat, december 19, 2015

TÁNCHÁZ BALATONUDVARIBAN 2015. december 29-én, kedden 18.00-tól

TÁNCHÁZ BALATONUDVARIBAN

 Szeretettel hívunk kicsinyeket és nagyokat egyaránt, akik szeretik a magyar népi hagyományokat, szeretnek táncolni, és közösségi együttlétre vágynak!
 Koncz Gergely és a Békás zenekar szolgáltatja a vonószenét, erdélyi táncrendek, gyimesi furulyamuzsika Juhász Dénessel, és tekerőzene is hallható lesz! Minden érdeklődőt várunk 2015. december 29-én, kedden 18.00-tól Balatonudvariba, a Kultúrházba!
18.00-20.00: gyermek táncház Legeza-Csizmazia Csöngével tekerőmuzsikára, népmese, kézműves foglalkozás,
énektanulás 19.00-tól felnőtt táncház folyamatos tánctanítással
 A belépés ingyenes! Batyus jellegű együttlét: „Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek!”
További információk: Legeza Márton 70/624-9418

Tegye emlékezetessé látogatását Tihany alapos megismerésével

Tihanyi séták és túrák

kedd, november 24, 2015

Garay János - A tihanyi visszhang

Garay János - A tihanyi visszhang

A régi szép időkben
Egy szép királyleány
Aranyszőrű kecskéket
Őrzött Tihany fokán. 

Sok kinccsel ért fel a nyáj,
mely a hegyen legel. 
Még többel a leányka 
Szépsége ékivel. 

Szemének, éj hajának, 
Arcának párja nincs: 
Csak rózsabimbó ajakán 
Van néma bús bilincs. 

Adj szép leány, a nyájadból 
Egy csésze friss tejet 
Beteg fiam számára. 
S megoldom nyelvedet. 

Szólt Balaton tündére, 
Az ősz hullámkirály, 
Ajkáról térdig érvén 
A hófehér szakáll. 

Adott tejet fiának 
A szép királyleány. 
S a szót a víz királya 
Megoldotta ajakán. 

S csengőbb lőn szép ezüstnél, 
A méznél édesebb 
A szép leány beszéde: 
Meggyógyult a beteg. 

De büszkeség kapá meg 
A leánykát a vad negéd, 
Hallván, mi szép, mi bájos 
Most ajkán a beszéd. 

Mint pénzfukar kincsével 
Bánt nyelve bájival; 
Nem zenge csak magának 
E csattogányi dal. 

Isten dicsőségére 
Ímeg nem nyitotta azt, 
Szegénynek panaszára 
Nem zenge lágy vigaszt. 

Testvérnek és barátnak I
rigyen zárta be, 
Az esdő szerelemnek 
Nem nyílt meg kőszivel. 

Amily hamar megnyerte 
Sok ifjunak szivét, 
A rózsaláncot gőge 
Oly rögtön tépte szét. 

Csak egyet vitt sírjába 
A mélyebb érezet: 
Fiát a tókirálynak, 
Ki érte elepedt. 

Az aranyszőrű nyájnak 
Tejéből itt szegény
Bűvös varázsszerelmet, 
Mely méreg lett szivén. 

A tónak ősz királya 
Haragra gyult ezért, 
A bérctől a leányra 
S a nyájra átkot kért. 

A bérc tüzet bocsátott, 
Sziklája mind kigyult; 
Három nap, három éj, mint 
Ítélet napja dúlt. 

A nyáj a Balatonba 
Rohant, de bennveszett - 
A tó máig is kihányja 
A kecskekörmöket. 

A lányt pedig örökre 
Bűbáj kötötte meg, 
Foglyául tartá máig, 
Ki tudja, mely üreg? 

Szemmel nem látja senki, 
Kézzel nem fogható - 
De bárki megszólítja, 
Visszhangja hallható. 

Mert büntetésül mondta 
A tündér átka ki: 
Hogy nyelvével lakoljon, 
Mellyel vétett neki. 

S ki csengő szép szavával, 
Kevélyen visszaélt,
Istennel és emberrel 
Negédből nem beszélt: 

Most - bárki szóljon hozzá 
Bár gazdag és szegény: 
Felelni köteles rá 
E bércek tetején.

szerda, november 18, 2015

Tihanyi Dúdoló, November 20-án 18.00 órától a tihanyi Németh László Művelődési Házban

November 20-án 18.00 órától a tihanyi Németh László Művelődési Házban ismét lesz 
Tihanyi Dúdoló (közös népdaltanulás és éneklés)




Navratil Andrea vezeti az egyik legkiválóbb magyar népdalénekes és zenepedagógus a Fölszállott a páva c. műsorban ő készítette fel, mentorálta a legtöbb énekest, tucatnyi kitüntetés birtokosa, Berecz András és Agócs Gergely állandó énekpartnere.
A mostani alkalmon a balaton-felvidéki és az őszi időszak énekein kívül már néhány adventi éneket is fogunk tanulni.
 Mindenkit szeretettel várunk, korosztálytól függetlenül, aki szeret énekelni!
A BELÉPÉS INGYENES!
Érdeklődni Legeza Mártonnál lehet (0620/4271857; legezamarton@gmail.com)

Tegye emlékezetessé látogatását Tihany alapos megismerésével

Tihanyi séták és túrák

péntek, november 13, 2015

Csuti Pista bácsi MOMÉs prortréi


Csuti Pista bácsi 73 évesen is mindennap végzi hagyományos földművelő munkáját.
Adja a Jóisten, hogy még sokáig végezhesse egészségben!








A fotókért köszönet a MOME hallgatóinak (Lakos Máténak és Urbán Jonatánnak)!

Tegye emlékezetessé látogatását Tihany alapos megismerésével

Tihanyi séták és túrák

hétfő, november 02, 2015

Garda fesztivál Tihany 2015 november 13-15. A látott hal - Tihany őshalászata

Herman Ottó - A magyar halászat könyve - A látott hal - Tihany őshalászata

Szent Márton napja körül az idő már késő őszre jár. A fák lombja, elsárgúlva, rég lehullott s a Balaton szabadon vágtató, borzongósan hideg szele a tihanyi fokon végig söpörve, fölkapja azt a lombot, megkavarja a nagy ürben, azután - mintha únná a játékot - kiereszti. A lomb elül a habok taraján, mint a felriasztott seregélymadár kóválygó csapata az ingó nádas sűrűjében.
Az avar fakó színben, a szántódi nádas aranyos barnában aluszsza álmát s a madárvilág is teljesen megváltozott; vele az egész tó képe, melynek oly jellemzően kiegészítő része épen a madarak élete, mozgalma.
garda halaszat
Eltünt a küszvágó, mely sokaságával, lengő röpülésével, hófehér színével a tó nyári képének oly annyira megadja a tenger zamatát.
A kócsag, a szürke és vörös gém már nem riadoz fel a szélvizekből; a bölömbika elhallgatott; a nádiveréb rikácsolása azonképen.
Most a vadludak, a siető, részben az észak messze tájairól érkező ruczaseregek uralkodnak a levegőben, az északi sark tájáról való búvárok pedig a nyugtalan vizeken; de igaz, a lócsér is kering és lebeg a habok fölött, csakhogy vendég voltát rögtön elárulja: megjelenik - eltünik.
A sikvíz csillogása, színek szerint változó játéka is másnemű már. Borús napokon az ólom színe az uralkodó; tiszta időben a tengerzöld. - Ha a szél elül s szakadozott felhők borítják az eget, ekkor a nap világa foltosan éri a vizeket s a foltok, néha elnyúló szalagok, hol szmaragd-, hol nilus-zöld színben tündökölnek.
A tónak egyes részeit köd borítja; s ha a tihanyi fokról akár Balatonfő, akár Balatonfenék felé tekintünk, szemünk a ködbe téved, s partot nem érve, valóságos tengeri képet élvez.
S e fölséges víz mélyében is más ilyenkor az élet.
A Balaton heringhala, a garda, az ezüstösök között a legragyogóbb s alak szerint a legföltünőbb - alakjáról a Tisza kardkeszege, a Bodrogköz kaszakeszege - óriási seregekbe verődik s valami titokzatos nyüzsgést, vándorlást végez; épen mint az oczeán heringje.
E haltömegek ekkor oszlopszerűen töltik be a víz egész mélységét, a fenéktől a színig; néha annyira, hogy a legfelsőbb réteg viczkándozásától burványt vet a tó színe.
Természetes, hogy a merre ez a haltömeg mozog, megváltozik tőle a víz színe, csillogása is; az a pont, a hol a halsereg van, sötét, sajátságosan biborbarnás színt öltve, kivált csöndes időben s magasabb helyről már messziről látható.
Ez időtájban Tihany hét halászbokra sajátságos életét él.
Hajói fölszedett, kivetésre kész öregszerszámmal minden perczben indúlhatnak.
Az evezők tolla a víz fölött, a külső csapó a hajóban kézügyben, a belső csapó a hajó peremén nyugszik; a macska kötele gondosan karikába van fejve; mellette a kóta, egy jókora gyékénynyaláb.
Minden bokor hajója mellett tanyáz; csöndes pipaszó mellett vesztegelve, várja a jó szerencse hírét, vele az indulás perczét. Aggodalma semmi sincsen, mert hiszen minden bokor kiállította őrszemét, a melynek az a föladata, hogy a hegyenjárókat lesse.
A hegyenjáró hajnalhasadtával fölhúzta nagy csizmáját, foltos ködmönét; nyakába akasztotta megviselt subáját, fülére húzta kucsmáját s meghágta a tekintők egyikét. A csúcson megállapodott s hatalmas botjára támaszkodva, ráveté szemét a tó tükrére; bozontos szemöldökét összerántva, nincs az a sólyommadár, a mely élesebben s apróbbra vizsgálná sólyomszemével a tarlót, mint vizsgálja az ő valóságos sólyomszemével a vizeket a hegyenjáró: lesi a sötét foltnak a megjelenését.
A hét halászbokor hét hegyenjárót állít ki, mert hét csúcs a haltekintő; a nyolczadik csúcsot hol az egyik, hol a másik hegyenjáró hágja meg - úgy változatosság kedvéért.
A csúcsok ím ezek:
Északkelet felé:
Akasztó, Nyársoshegy, Ekkó, Dalvárdomb.
Ezekről a hegyenjárók a Balatonfő felé tekintenek. Délnyugat felé:
Pusztatemplom, Sóspartok hegye, Gurbicsatető, Csúcshegye.
Ezekről a Balatonfenék felé őrködnek.
Ezek a hegyenjárók egytől egyig tapasztalt, kipróbált, éleslátású s a tó tükrét színe, csillogása, hináros helyei szerint bámulatos pontossággal ismerő halászok, a kik még az arányoknak távolság szerint való apadását is pontosan meg tudják itélni, a mi a látott hal elfogásánál igen lényeges föltétel.
Most már visszatérhetünk a veszteglő bokrokhoz s őrszemeikhez. Az Akasztón levő hegyenjáró halat lát. Teli torokból s avval a bizonyos vontatottsággal, a mely a szónak nagy távolságra való megérthetőségét biztosítja, lekiált a bokrok felé:
"Háájóóráá!!"
Hogy a jeladás arra az esetre is biztosítva legyen, ha a hang nem érné el az őrszem fülét: lekapja subáját, botjára tűzi s magasra emeli.
Az őrszem erre a bokrok felé kiált, ezek pedig talpon teremve hajóikra rohannak.
Az evezők húzópántja egy pillanat alatt a vonószegbe van akasztva, s nyolcz evező tolla belevág a vízbe.
A hálóvető legény most a macska mellett áll; a kormányos, háttal a hajó orra felé, megszorítja a kormány kacscsát s szemét a hegyenjáróra szegezve, lesi annak minden mozdulatát, mert a mozdulatok jelek s a hajót ezek szerint kell kormányoznia.
A látott halnak se törvénye, se szabálya: ki tudja honnan jön, vagy merre tart; ma itt, holnap ott mutatkozik, azért "szabad a vásár".
A jelre mind a hét hajó kirohan; a legénység a rugófába veti meg a lábát s szakadásig megfeszített karral, derékkal evez; ilyenkor
vége a barátságnak: a létért való küzdelem kiszólítja az irigységet, az indúlatosságot is, s ha roham közben két hajó elállja egymásnak az útját, vagy épen összeakad, van káromkodás, sőt néha döngetés is bőviben. Ekkor nincs halászartikulus!
A hegyenjáró azalatt azt a hajót tartja szemmel, a mely jó irányban halad s ehhez szabja jeladását, mely a következő:
1. Subáját, vagy néha egy halászgatyát is, hátfelől előrefelé csapdossa; ez azt jelenti: "Előre!" s ekkor a kormányos változatlanúl tartja az irányt.
2. Subáját balról jobbra csapdossa; ez azt jelenti: "Jobbra tarts!" mire a kormányos jobbra térve, addig halad az új irányban, a míg csak a hegyenjáró ezt a jelt adogatja.
3. Subáját jobbról balra csapdossa; ez azt jelenti: "Balra tarts!"
4. Mihelyt a hegyenjáró észreveszi, hogy valamelyik hajó kellőképen megközelítette a látott halat, hirtelen a földre veti magát, ez azt jelenti: "Vesd ki a macskát!"
A macska leszáll a tó fenekére s megkapaszkodik; de a kötelét folytonosan eresztik, mindaddig, a mig a hegyenjáró, ki ismét talpra állott, új jelet nem ád.
A midőn a hegyenjáró észreveszi, hogy a hajó oly közel van a látott halhoz, hogy a hálóval bekerítheti, másodszor veti magát a földre, a mi azt jelenti, hogy:
"Vesd ki az istápot, tedd ki a kótát!"
Ennek megértésére tudnunk kell, hogy a háló egyik istápja ekkor már a macskát tartó kötélhez van kötve, tehát mihelyt a hajóból kivetik, a macska helybentartja; a kóta az a derék gyékény nyaláb, melyet vékony zsineggel a tartókötélhez kötnek, s mely a víz színén úszva, a helytálló istáp helyét s így azt a pontot is jelezi, a melyre a háló másik istápjával keríteni kell.
6. Ezalatt a hegyenjáró újra fölállott s a mint észreveszi, hogy a háló elfogyott, vagyis ki van vetve s a hajó kellőképen túljár a látott hal tömegén, harmadszor veti magát a földre, a mi azt jelenti, hogy:
"Vesd ki a másik istápot és keríts a kótára!"
Ekkor a hajó kört vág az úszó kóta felé s a háló nagyjából bekerítette a látott hal tömegét.
Ekkor minden ember a hegyen járót nézi, ki még mindig szemmel tartja a halat s mikor észreveszi, hogy a riasztásnak ideje elérkezett, letérdel s a csomóba fogott ruhával verdesi a földet; ez azt jelenti, hogy az evezőkkel dörömbölni kell, hogy a hal a hajó felé álló két istáp közt ki ne osonjon.
Az utolsó jel az, hogy a mikor a két istáp összeér, tehát a fogás biztosítva van, a hegyenjáró a subára hajtja a fejét; ez azt jelenti: "Megvan."
A víz színén most burványt vet a bekerített garda ezernyi ezre; a legfelsőbbek átvetik magukat a háló fölén; a mélységben levő hal-oszlop szétriad s ezekből jut a többi bokornak is, mely a hegyenjáró jeleit magára magyarázta ugyan; de nem jó helyen kerített.
Ez egy rendes "látott hal" fogásának a menete. De van annak változata, sőt néha gonosz vége is.
Ha a halak tömege messze jár a legjobb irányban levő hajótól - messze befelé a Balatonban, akkor a hegyen járó futásnak ered a hegyről lefelé, tehát a tó irányában, mire a hajók erős evezőcsapással iramodnak ki a viz síkjára.
Ha nagyon befelé találtak evezni, akkor a hegyenjáró hegynek iramodik s a hajók partfelé sietnek.
Ha a hegyenjáró azt akarja, hogy csak keveset tartsanak a part felé, akkor leguggol s kezeire is támaszkodva, farával verdesi a földet; ha befelé, ekkor nagy complimentet vág.
Az előbbiek és ezek a "becsületes jegyek"; de van csalóka jegy is. mikor t. i. a hegyenjáró összebeszél valamely bokorral s megegyezik bizonyos mellékjegyekben, leginkább a következőkben, péld.:
"Balra" jelt ád, hamisan, nyomban utána a jobb kéz hüvelykujjával megböki az oldalát; a szokásos "balra" jellel tehát eltereli a többit, a mellék vagy hamis jellel igazítja a jó irányba azokat, a kikkel összebeszélt; néha a lábát térdben meghajtva, a fara felé rúg.
De a turpisság rendesen hamar kisül, mert legalább is hatvan ember szeme őrködik a "böcsületre" s a mire kisült, a hegyenjárónak gonosz a napja, s az összebeszélt ős bokoré sem valami ünnep.
Ilyenkor fel van függesztve az articulus; statárium áll össze; káromkodás a szóbelisége, az itéletmondás és a végrehajtás pedig teljesen a "Tzibék" ágasfájára van bizva.
Ritkán történik; de megtörténik.
Egy-egy sikerült fogás 150-200 tarisznyát is hoz, tehát száz mázsa halat is vet ki a szárazra.
Természetes, hogy a hegyenjárót a helység született és fáradhatatlan őrszeme: a gyereksereg is észreveszi s szemmel tartja; s még természetesebb, hogy a mint a hegyenjáró subáját lekapja s botra tűzi, a látott hal hire a szó azon értelmében szétfut Tihany utczáin s be a házakba. Ilyenkor csak a lábáról leesett beteg, agg vagy nyomorék marad veszteg, a többi népség minden kigondolható edényt fölkapva, leszalad a partra, mert az ősi szokás úgy tartja, hogy a halhelyen még a vizen összeakadt komák is megbékülnek s az egész halászság igaz magyar bőkezűséget gyakorol a "jut is, marad is" elve szerint.
Megtöltik a gazda tarisznyáját, a gazdasszony kötényét, köcsögét; minden gyerek ihanyra fűzhet egy pár gardát; jut a Szántódra átkelő utasnak, a cserkésző czigánynak s ha valami kuvasz tévedt oda, vetnek még annak is s csak ekkor osztozkodik a szerencsés bokor, természetesen ős Tihany régi mértéke szerint, mely nem font, se kilo, se mázsa, hanem az egy rőf vászonból készült halász tarisznya, mely arról is nevezetes, a mint már említve volt, hogy a gazdasszony azt a rőföt nem is rőfön, hanem a karján és a mellén méri ki.
A midőn a garda így beütött, az egész környék vele él s a hal, noha szálkás, balatoni módon elkészítve, kitünő, jóízű eledel. A készítése módja a következő: Letisztítják a hal héjját, a halat megforgatják lisztben, kevés zsírra vetik és jó ropogósra, majdnem szárazra, kirántják. Így elkészítve, az ember ujjaival foghatja a halat, kényelmesen kiszedheti a nagyobb szálkáit s bátran költheti el, a törékenynyé vált apróbb szálkával együtt.
A látott hal bekerítése azonban nem épen gyakori. A Balaton háborgása, makacs ködök elfedik a nyüzsgő tömegeket s ilyenkor a hegyenjáró reászorúl egész testi-lelki edzettségére. A tihanyi fok vulkanikus, hegyes csúcsain erősen vág a szél, a dara; de a magyar halász hosszan tűrő, vastestű ember, a ki "virtust" csinál abból a daczból, a melylyel az idő viszontagságaival szembeszáll; - erre a daczra rátartós.
Ha valami, úgy a "látott halra" való halászat avatja a Balatont "magyar tengerré", mert a halászat e módja szakasztott mása az észak tengerein folyó heringhalászatnak, avval az egy különbséggel, hogy a mig a heringhalász csülkökön magasra hágva lesi a halak seregeit, a tihanyi hegyenjáró őrhelyét a föld izzó keblének lehellete hányta föl kellő magasságra; hegyet készített a lába alá.
A hagyomány azonban e halászatnak egy régibb módját is őrzi.
Hajdanában, mikor Tihany félszigetét még erdő borította s a nép téli munkáját az erdő szolgáltatta, a halászbokrok nem tanyázhattak naphosszat a parton s a hegyenjárás is inkább önkénytes volt.
Akkoron a hegyenjáró kiállott a csúcsra s a falutól a hegyen járóig, kellő távolságban gyerkőczök állíttattak föl.
Mihelyt a hegyenjáró észrevette a "látott halat", oda kiáltott a legközelebb álló gyereknek:
"Gaardaa!"
Szájról-szájra röpült a hir a helységbe s az az ember, asszony, a ki a templom táján hallotta a jó hirt, fölszaladt a toronyba s félre verte a harangot, minek hallatára a halászember ott hagyta munkáját s kirohant a partra.
Annyi bizonyos, hogy a "látott hal" a magyar halászatnak legvonzóbb képei közé tartozik.

péntek, október 30, 2015

MOME őszi tihanyi kurzusainak záróeseménye, 2015. október 30., péntek 16.00




Szeretettel várunk mindenkit a MOME őszi tihanyi kurzusainak záróeseményén. Az intenzív őszi kurzushét ideje alatt a MOME hallgatói nem csak saját munkáikat készítették el, hanem a Tihanyi Bencés Iskola diákjainak az ötleteit, elképzeléseit is segítettek megvalósulni. Az eredmények egy közös kiállításon lesznek láthatóak.
Időpont: 2015. október 30., péntek 16.00
Helyszín: Tihanyi Bencés Iskola (8237 Tihany, Csokonai u. 73.)
Program:
Bodóczky István és Fábián Noémi vezette pedagógiai program bemutatása
Szalontai Ábel vezette "Megtartó erő" fotográfiai kurzus eredményeinek bemutatása
Ruttkay Zsófia vezette az apátsági látogatóközpont tereinek, tartalmának és arculatának újragondolása - ötletek, témák bemutatása a hallgatók által
Tihanyi séták és túrák

szerda, október 28, 2015

"Tihanyi projekt" MOME Média Intézet, Tihany 2015 október 26-30.

 Média Intézet
Tihanyi projekt
A Tihanyban ezúttal a MOME négy intézetének 37 hallgatója fog egy hetet lent tölteni. Ez idő alatt egyrészt Fábián Noémi és Bodóczky István vezetésével a tihanyi gyerekek bevonásával indul el a Mocorgó. A kreativitást fejlesztő foglalkozás ötnapos programja alatt a gyerekek és a MOME hallgatói együtt alakítják át az iskola közösségi tereit.
Másrészt a Tihanyi Bencés Apátság földrajzi, épített valamint szellemi jelenlétét és összefüggéseit vizsgáljuk és az e során megfogalmazott problémákra adunk választ a rendelkezésre álló eszköztárunk segítségével. A kurzus célja, közelebb engedni a látogatót a bencés szellemiséghez, a szerzetesi élethez, és összefüggésben megmutatni a tihanyi környezetet az ott folyó szellemi munkával.
A nyilvános záróprezentációra október 30-án 16 órakor kerül sor a Tihanyi Bencés Iskolában.

vasárnap, október 18, 2015

Vaszary János kiállítása MEGHOSSZABBÍTVA Tihany KOGART Galéria 2015. július 9. - november 15























A KOGART Tihany július 9-én nyíló kiállítása Vaszary János balatoni 

és a riviérai strandéletet ábrázoló műveivel várja a látogatókat,

melyek túlnyomó többsége a nagyközönség számára ritkán látható 
magángyűjteményekből érkezett.

Vaszary János (1867-1939) számos irányba tapogatózó művész volt, akinek
 – főleg
 korai –
 munkásságán erős nyomot hagytak a 19. és 20. század
 stílusáramlatainak hatása. 
A sokszínű életművet a folytonos újrakezdés és az állandó kísérletezés jellemezte.
 Tanulóéveinek naturalista igazodása után a szecesszió és szimbolizmus hatása alá
került,
 majd 1905-ös olaszországi utazása során mély benyomást tett festészetére
 a mediterrán 
tengerpart jellegzetes atmoszférájának és vibráló színeinek kavalkádja. 
Amikor Vaszarynak később feltették a kérdést, hogy mi volt élete legnagyobb
élménye, 
 azt felelte, hogy a szín.
 Vaszary gyorsan sodró ecsetvonásokkal és a kolorit mindenható erejével jellemezhető
 stílusa, az első világháború után alakult ki igazán. 
Francia igazodású posztimpresszionista világának legfőbb témái a nők alakjai,
kertek és virágok illetve a nyári fürdőélet könnyed és olykor frivol jelenetei.
A tihanyi kiállítás Vaszary balatoni és a riviérai strandéletet ábrázoló műveiből válogat,
a kiállított 30 alkotás túlnyomó többsége a nagyközönség számára ritkán látható
magángyűjteményekből érkezett. 
Vaszary és Tihany kapcsolata több szempontból is figyelemreméltó.
A Balaton kitüntetett helyet foglalt el Vaszary tájfestészetében; a 20. század
első évtizedében
 szinte évente, többször is megfestette a tavat és környékét,
de a magyar tengeren 
strandolók, vitorlázók sokasága az 1920-as, 30-as években
 is felbukkan képein.
Vaszary egyik nagy állami megrendelése pedig a tihanyi Limnológiai Intézethez kötődik; 
az épület tanácstermébe 1926 körül készítette el két méter széles pannóját, amely
vizfátyolon 
 keresztül stilizáltan ábrázolta a Balaton medrének flóráját és faunáját.
A mű a háború éveiben elkerült eredeti helyéről, majd az ötvenes években végleg
 eltűnt.
végleg eltűnt.

vasárnap, október 11, 2015

Tihany egész évben a tartalmas kikapcsolódás helye


Elmúlt a nyár, de a félsziget most is gyönyörű! Jöjjön és fedezze fel velünk!
Programját és szállását is megszervezzük.



Látogassa meg az András Vendéghát szőlőlugasát!




Facebookos oldalunk
(Októbertől májusig kulturált szállást biztosítunk hétfőtől péntekig Tihanyban dolgozó személyek, szakemberek csoportja számára.
Akár 14 főt el tudunk helyezni 4 szobás vendégházunkban, konyha használat biztosításával. (3 fürdőszobával).
Irányár 5000 Ft/fő/éj.)

csütörtök, július 30, 2015

VISSZHANG FESZTIVÁL Szombat (2015. augusztus 1.)


Szombat (2015. augusztus 1.)
VISSZHANG FESZTIVÁL

Visszhang-domb
9.00-18.00     Családi programok
·      a Bab Társulat Baboldája (óriás játszóház)
·      mesesarok
·      kézműves foglalkozás
·      utcaszínházas előadás

Parasztgazda Ház (tihanyi skanzen)
9.00-18.00    Táncos-zenés programok
·      dunántúli táncegyüttesek műsorai: Szombathelyi Szökős Táncegyüttes, Tördemic Táncegyüttes, szennai kanásztáncok
·      A Dunántúli Bourdon Zenei Tábor oktatóinak és növendékeinek előadása

Pisky-sétány
9.00-18.00     Utcazene: a tábor oktatói és növendékei

Mádl Ferenc tér
19.00-19.30   A tábor oktatóinak és növendékeinek koncertje

19.30-20.30   Sebestyén Márta koncertje

20.30-21.00   Táncegyüttesek gálaműsora

21.00-22.00   Táncház  


szombat, július 11, 2015

TIHANYI SÉTA egyeztetett időpontban

TIHANYI SÉTA

 Melyen megismerheti a félsziget geológiai, történelmi, táji és néprajzi értékeit.

Tihanyi vulkánosság egy helyi kert köveinek tükrében.



Ürgék és szürke marhák a Belső tónál, Város kút.
Levendulaház, a tihanyi levendula tegnap, ma és holnap
Bazalttufa és gejzírit tihanyi házak falaiban.
Szabadtéri színpad és művésztelep (egykori major)
Nyársashegy.
Borsos Miklós Tihanyban (Madonna,Tavasz, Echo)
A pásztor háza,  a Füstös ház., Rege udvar.
I. Endre az ellentmondásos király. (Varga Imre szobra).
Tihany legszebb forrás barlangja.
Az Apátság a magyar történelem kiemelkedő értéke.
Panoráma sétány., 
Faágyú.(egy öngúnyra hajló bugyuta történet).
Tihany és a víz.
Skanzen a parasztgazda házzal és halászcéh házzal,
A hegyenjáró és a látotthal (a garda)
Balaton ház.
Tihanyi visszhang (bizonyíthatóan él és virul).
Garay regéje a kecskekörömről, a vulkanizmusról és az echóról, és mindez egy gyönyörű, de kevély pásztorlány kapcsán.
A Kálvária kálváriája
Az Óvár Tihany legrégibb épített emléke.

Időtartam 2 óra, a séta bárkinek teljesíthető átlagos adottságokkal.


Díj (magyar) 1000 Ft/fő/óra, de csoport/óra (min 6000, max 10000)
Díj (angol)    1300 Ft/fő/óra, de csoport/óra (min 8000, max 14000)


Rövid minta a vezetésből



Előzetes JELENTKEZÉST KÉRÜNK!
Csizmazia András túra-vezetőnél  
8237 Tihany Aranyház u. 30.  06-30/279-16-78 acsizma@gmail.com
Facebookos oladalunk