Terveink 2010-re

A Tihany Turizmusáért Egyesület 2010 évi cselekvési programja

Az idén télen egy internet használati tanfolyamot szerveztünk, ingyenesen minden érdeklődő számára. Reméljük, hogy a résztvevőknek sikerült bebizonyítani, hogy különösebb informatikai előképzettség nélkül is képesek ennek az igen sokrétű eszköznek a használatára.
Nem titkolt célunk volt, hogy minél elterjedtebbé tegyük az internet használatát tagjaink között, mivel a turizmus termékeinek értékesítése ezen a csatornán keresztül fejlődik a legdinamikusabban. Az internetes analfabetizmus fölszámolása sok vendég megszerzését és megtartását teheti lehetővé. Honlapunkat folyamatosan gazdagítjuk Tihanyra vonatkozó anyagok beemelésével. Jó érzés, hogy sokaknak sikerült segíteni kiadási tevékenységük fellendítésében azzal, hogy helyet biztosítottunk számunkra jó látogatottsági mutatókkal rendelkező internetes megjelenésünkön.
Tervezzük egy a tagok számára nyitott internetes fórum beindítását a turizmussal kapcsolatos hírek és témák kezelésére.
Az immár hagyományossá vált rendezvényeinket szeretnénk bővíteni és új színekkel gazdagítani.
Fölvettük a kapcsolatot az Óbudai Népzene Iskolával, és felajánlottuk egy hosszú távú partneri együttműködés lehetőségét, amelyet szívesen fogadtak. Célunk az, hogy rendezvényeinken egyre erősödjön az népi kultúra értékeinek jelenléte, amivel valódi turisztikai vonzerőt kívánunk hozhatunk létre. Ezzel párhuzamosan programjaink részévé kívánjuk tenni a községben, az utóbbi időben megerősödött csoportok szerepléseit (Citerabanda, Asszonykórus, Hegyenjárók táncegyüttes, Kisszekund népzeneegyüttes). Bízunk benne, hogy a Népzene Iskolával fölépítendő kapcsolat-többek között a személyes találkozásokon keresztül- mind szakmai, mind emberi fejlődést eredményezhet.
Az első alkalom erre a kecskeköröm ünnep (május 1-2) lesz, ahova a Népzene Iskolából is várunk fellépőket. Először szervezzük ezt két napos rendezvényként. A második nap a népzenével színesített vendéglátás jegyében telik.
Az év során további népi kultúrára építő alkalmak megrendezését tervezzük. Ebben lesz (nép)zenés hétvége, valamint teljesen új kezdeményezésként az „Adventi vásár” melyen a kirakodó, zenés és (esetleg) irodalmi programokkal fűszerezett hamisítatlan adventi hangulatot szándékozunk létrehozni az Apátág bevonásával.
Hasonlóan szeretnénk hozzájárulni a szüreti felvonulás gazdagításához azzal, hogy annak régi, eredeti elemeit fölújítjuk.
Tavaly megrendeztük a (Tűzkert kft ajándék virágaival) az ingyenes virágosztást, de nem rendeztük meg a „virágos Tihanyért” versenyt, mivel az előző vezetőség sok kritikát kapott a kialakult sorrend miatt. Ez számunkra érthetetlen volt, mivel minden alkalommal szakemberekből álló nem tihanyi és független zsűri végezte az értékeléseket.
Mint később kiderült, ennek a versenynek a megrendezése plusz pontokat jelenhet településünknek az egyéb versenyeken, ezért idén újra megrendezzük. Kérünk minden résztvevőt, hogy fogadja békével a verseny eredményét, hiszen magunkért, falunkért teszünk közösen valami szépet.
Lépéseket teszünk abban az irányban, hogy az Önkormányzat komolyabban építsen együttműködésünkre, hiszen céljaink közösek és összefogásunk gazdagíthatná elképzeléseink és akcióink sikerét.
Véleményeket, további ötleteket szívesen fogadok az alábbi email címen!

Csizmazia András
TTE elnök
acsizma@canet.hu

GARDA FESZTIVÁL 2009. október 24-25.

GARDA FESZTIVÁL 2009. október 24-25.
A rendezvény díszvendége: Balatonfüred városa
2009. október 24. szombat
10.00 Hajóállomás: Kezdődik a gardahalászat
11.30 A zsákmány fogadása,
12.00 A menet felvonul az Apátság elé
13.15 A hal és az újbor megáldása a Bencés Apátságban
14.00 Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Parasztgazda Háza- Pisky sétány):
Kézműves foglalkozások, játszóházak
14.00 Visszhang-domb: Kezdetét veszi a Gardasütés
a Tihanyi Asszonykórus fogadja a vendégeket
14.30 Borrendi avatás
15.30 „Hej, tihanyi halászok”- komédia tihanyi fiatalok előadásában
16.30 A Színpadon a Molnár Trió- Molnár György Lyra díjas harmonika művész műsora
17.30 ”Van egy álmom…”” –Abba slágerek a tihanyi Fény Musical csoport előadásában
18.00 Balatonfüredi Néptánc Együttes műsora
20.00 Nosztalgia diszkó Dworák Tamással
2009. október 25. vasárnap
7.00 Belső-tó Garda Kupa- Horgászverseny a Tihanyi Belső-tó Kht. szervezésében (Belső-tó partja)
9.00 Kezdetét veszi a halászlé- és halételfőző verseny
/Visszhang domb/ A rendezvény díszvendége: Balatonfüred városa
11.0 Ludas Matyi- az Aranyló Színház gyermekelőadása
gólyalábasok
kézműves foglalkozások
12.30 Görög táncosok műsora
13.00 „Kiabálj!”- A színpadon a tihanyi Fény musical csoport
14.00 Az Echo Citerabanda műsora
14.30 A Tihany Gyermek Táncegyüttes műsora
15.00 A garda-kupa horgászverseny és a halászlé főző verseny eredményhirdetése
16.00 Kék Balaton Nyugdíjas Dalkör műsora
17.00 Házibuli Attilával- fellépők: Kaczor Feri, L’amour Didi &Joker, Jolly és a Románcok

A rendezvény ideje alatt a Parasztgazda ház és a Halászcéh ház (Tihany, Pisky-sétány) is megtekinthető.

A rendezvény fővédnöke: Dr. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, országgyűlési képviselő
A rendezvény védnöke: Dr. Bóka István, országgyűlési képviselő, Balatonfüred polgármestere
Tósoki Imre, Tihany polgármestere

A rendezvény támogatói:
Tihany Község Önkormányzat, Balatoni Halászati Rt, Vinitores Tychonienses Borlovagrend, a Skoda magyarországi importőre, a PORSCHE HUNGÁRIA

Szüreti napok Tihanyban 2009. szeptember 12-13

Szüreti napok Tihanyban
2009. szeptember 12-13

Belső-tó partja

2008. szeptember 12.(szombat) :

10.00: Kézműves kirakodóvásár

* Huszártábor
* Csúzlizda- vásári szórakozás a boldog békeidők hangulatában
* Lovasprogram
* Légvár
* Arcfestés, lufihajtogatás
* Kézműves foglalkozások

14.00 Nosztalgiaparádé – a színpadon a Fény musical csoport
15.00 A Bencés Apátsági Templomban "Könyörgés a magyarságért"
Igehirdető: Steinbach József református püspök
16.00 Nótaműsor Bognár Endrével
17.00 "Szellők szárnyán " Tóth Éva és Leblanc Győző nosztalgia
müsora
18.00 Huszár Karusszel
19.00 Táncház
20.00 Szüreti Bál a Holdfény zenekarral

2008. szeptember 13 (vasárnap):

14.00 Szüreti felvonulás
15.00 Balatonfüred Néptánc Együttes műsora a Kossuth utcán
16.00 Szőlő- és kenyérszentelés a Bencés Apátság előtt
16.30 Huszár Karusszel
17.30 Borrendi avatás
18.30 A színpadon az Irigy Hónaljmirígy

Információ: tihany-muvhaz@canet.hu 87/538-022

Tihany, gejzírkúpok

Ady Endre: Intés az őrzőkhöz (Latinovits Zoltán)
Tihany, gejzírkúpok

2009. Augusztus 20. Tihanyban

2009. Augusztus 20.


Helyszín: Tihany, Szabadtéri Színpad, Belső-tó

19.30 Ünnepi köszöntőt mond: Pál Béla országgyűlési képviselő,
a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke
Az új kenyeret felszeli: Tósoki Imre polgármester

Közreműködnek a tihanyi Fény Musical Csoport tagjai

20.0Siposhegyi Péter: Kikötő
zenés vígjáték két részben

Szereplők:
Nagy Enikő
Tallós Rita
Szabó Erika
Veres Attila
Molnár Csaba
Harsányi Gábor
Farkas Tamás
Siposhegyi Zoltán

Ének: Szőlőskei Tímea


Rendező: Harsányi Gábor / kétszeres Jászai – díjas /

23.00 – Tűzijáték (hajóállomás)
Augusztus 21.

10.00-16.00 Kézműves játszóházak, mesterségek udvara a Parasztgazda Házban (Pisky sétány)
Augusztus 22.
18.00 Folklór est a Parasztgazda Házban (Pisky sétány)
fellépők: Tihany gyermek Táncegyüttes
Echo Citerabanda
Hegyenjárok Ifjúsági és Felnőtt Táncegyüttes


Információ: tihany-muvhaz@canet.hu

Képes beszámoló a 2009 május 2-i tihanyi kecskeköröm ünnepről

Reggel nagyon hűvösre ébredtünk. A futók fázósan készülődtek, a kirakodó sátraknál is előkerültek a meleg ruhák, pokrócok. Elindultak a sátor építések,gyülekeztek a főzőverseny résztvevői is, valamint indult a horgászverseny.

Elindult a birkahús előkészítése, majd a főzőverseny





Megtekinthették és a simogathatták a látogatók a birkákat.




Birkaterelés bemutató pásztorkutyákkal


Kutyával az Emberért Alapítvány segítő kutya bemutatója


Bemutató után a DOTTÓval fölmentünk a visszhangdomra. Minden résztvevő igazolja, hogy az enyhe szélben is tisztán válaszolt az ECHO és zengett az "Éljen a kecskeköröm!"





Szakács és kuktája örülnek a birkapörkölt és a csülkös babgulyás sikerének.


Táncház










Szalonnasütés máglyája

Szalonnasütés

Doró és Flóra sokszor elmondták a kecskeköröm regéjét a látogatóknak, és osztogatták a kecskekörmök képével díszített képeslapokat.


További fényképek megtekinthetők itt

Tihany 1851-ben, Szerelmey Miklós Balaton Albumából

Negyedik kép.
(Tihany.)

„A világtól menedéke
Volt néki a csendes béke
Melly a szigethalmon ott
Ritkán háboríttatott”
Kisfaludy S. Szentmihályhegyi remete

A legelső kirándulási pont, hová Füred minden vendége elsiet, s melly a látogatást minden tekintetben igen nagyon megérdemli, a tihanyi félsziget.
Tihanyba két uton juthatni; szárazon és vizen. Az elsőre nézve helyben Füreden mindig kaphatni szekereseket. Az utóbbi ut rövidebb és sokkal mulatságosabb; hosszasága mintegy 2400 ölnyi, s evezős vitorlás hajón tart mintegy öt óranegyedig. Tihany, mint e gyüjtemény legelső rajza mutatja, a Balaton tavában félszigetet képez. Körülete Fényes szerint egy mérföld; területe pedig, hozzávetőleges számolás szerint, valamivel több egy negyed négyszeg mérföldnél. Legnevezetesebb két csúcsa közé tartozik az ugynevezett nyársashegy és a csúcshegy. . . Az első az előttünk fekvő rajzon balra látható. Nevét onnét veszi, mert rajta egykor törököket húztak fanyársakra, kik Tibanyba lányrablásra mentek. A másik a félsziget legemelkedettebb helye. Nyugatra fekszik. Rajta egy régi (hihetőleg) őrtorony romai láthatók, azonfelül egy kisebb és egy nagyobb sziklabarlang. Az utóbbiban mintegy 25 ember elrejtőzhetik, de bejárásához veszélyes az elmenet. Hogy valaha, mint ezt az egész zalai vidékről mondottuk, e hegyfél- szigetnek is tűzhányónak kellett lennie, ezt mind az egész hegy alakjából, mind annak lávafajtáju köveiből teljes hitelességgel következtetik a természet-vizsgálók.
Az egész félsziget a legkellemesebb fekvéssel bir, mint ezt az ugynevezett óvárból, melly az előttünk fekvő képen baloldalt látszik, áttekinthetni. E pontról messze vidékekre, az egész Balaton környékére, a somogyi és zalai gyönyörű tájakra, a tóparti hegyeken levő várromokra, a legkedvesebb kilátást élvezhetni. . . Az egész hegy tölcsér-alaku, s középtáján két tó van, mint a Balatont ábrázoló rajzon följegyezve, egyik külső, másik belső tó nevezet alatt. Földje bőven van ugyan, de terméketlen, minélfogva a lakosok leginkább szőlőt müvelnek, s télen gárda-halászattal foglalkoznak. A félsziget éjszaknyugati részén, hol a szárazfölddel összeköttetésben áll, még most is látszanak nyomai azon csatornának, melly által az egész tihanyi hegység tökéletes szigetté alakittathatott. Ez elszigetelés nagy hasznára vált a tihanyi várnak a török dulások alkalmával, s ennek köszönheti azon szerencséjét, hogy míg a körülfekvő helyek és erősségek nagy része török kézre jutott, Tihany a pogány jármat mindig kikerülte.
***
Tihany történeteiről helyszűke miatt csak röviden emlékezhetünk. I. Endre király, midőn III. Henrik német császár sergeit megveré, az akkori idők szelleme szerint, előleges fogadása betöltéseül, Tibanyban 1055-ben apátságot alapitott a benedekrendiek számára, s azt gazdag jószágokkal megajándékozta. Ez apátságot utóbb több magyar király, különféle czím alatt, még inkább gyarapitá; sőt történeti tanuságok vannak rá, miszerint Tihany egy időben egyszersmind hiteles levéltárul is használtatott... Utóbb e jószágokat részint ellenség dulta fel, részint magánosak foglalgaták le, részint királyi rendelmény parancsolt üdvös közczélra fordittatni, re’szitit maguk az apát urak fecsérelték, annyira, hogy voltak idők, midőn az egykor Igen gazdag Tihany felette szegény volt, mig ujabb időkben fejdelmi kegy ismét úrrá tette benne a papokat. A benedekieknek a félszigeten levő zárdája a 16-dik században, midőn
hazánkban az osztrák-török uralkodás kezdődött, alakittatott át várrá, pedig olly erőssé, mellynek bástyáit az ellenség bevenni nemigen birta. Benne az időtül fogva várkapitányok vivék a főparancsot, mindaddig, mig a sanyaru török járom nyakunkról lerázatván, a tihanyi félsziget régi békés állapotába jutott vissza. Régibb időben a tihanyi zárdán és váron kivül még két falu volt a fészigeten : Apáti és Ujfalu. Ma már mindkettőnek helyén csak az egykor fenállt kis egyház romjai szemlélhetők. Fenáll ellenben egy uj helység, melly a félsziget nevét viseli: Tihany mezővárosa, mintegy 900 lakossal.
***
A mi jelenleg legnevezetesebb és szemléletre legméltóbb Tihanyban, azt azon rendben adom elő, mellyben magam megtekintettem. Az odaérkezés meglehetős kényelmü csónakon regényes és mulatságos. A helységbeli 11- és lánygyermekek hihetőleg kémet szoknak tartani a sziget ormain, mert valahányszor odaérkeztem, már elfoglalva találtam a partokat egy csoporttal közülök, kik mindkét öklüket, kecskekörömmel, szamárpatáva és urifejkötővel tömve, olly kiméletlenül nyujtogaták arczom felé, hogy a megdöbben és első pillanatában sem án, sem utitársaim nem tudhatók voltaképen, orrunkat akarják-e lecsipni, vagy szemünket kiszurkálni, míg különféle, vékonyabb, vastagabb hangokon adogálni kezdék marokra szoritott árujokat. .. Ha az ember rekkenő nyárban vizenyős ligetbe andalogni megy, nem csődülnek rá mohóbban a szunyogok, mint itt e csigaáruló gyermekek, kiknek szüntelen orrunk alá dugdosott kezét nincs sző, melly visszarezzenthetné; mondjon nekik bármit az ember, kergesse Őket, szidja meg, intézzen kérdést hozzájok, ők mindenre csak azon egy felelettel birnak: szamárpatát vegyenek, un fej kötőt vegyenek, kecskekörmöt vegyenek. S ha megvetted mindegyiknek jobb marka egész tartalmát, hogy menekülj e nevetséges tolakodástól, akkor balját emeli fel mindegyik ugyanazon közönyös rettenthetetlen hangon sivít füleibe: szamárpatát vegyenek, un féjkötőt vegyenek, kecskekörmöt vegyenek. S ha rá dörgesz az egyikre, hogy hordja el magát áruival, mellyekkel zsebed már teli van, ő ugyanazon közönyös rettenthetlen hangon ismétli: szamárpatát vegyenek; ha azt kérded : mellyik a legközelbi ut a visszhanghoz? a felelet rá: erre —un fejkötőt vegyenek; ha ujra leszidod Őket, rettenhetlenül sivítnak kecskekörmöt vegyenek.
Ha az ember illy ostromot állott ki a gyermekektől, igen hajlandó leaz, magukat a meglett kora lakosokat sem számitani a legszendébb emberek közé. E tekintetben azonban csalatkozik, mert Tihany lakosai szerény, jámbor, jószivü s barátságos emberekül ismertetnek. Vannak ugyan, kik lomhaságról vádolják őket; ez azonban csak annyiban való, a mennyiben a láva-maradványokkal vegyes, és igy kiszáradásra igen hajlandó földet nagyobb szorgalommal hasztalan müvelni elmegy a kedvök. A hol fáradságuknak jő eredményét remélhetik, millyen a szőlő-. müvelés és a téli halászat, ott kitüntetik munkásságukat. Az ostromló gyermekek közt meredek szirtes uton elhalad az ember az egyház közelébe. itt már alább száll a csigahéj-vásár, hanem a helyett mindenik első s egyetlen akar lenni, ki a viszhanghoz, vagy inkább a helyhez, hol azt legjobban hallhatni, elvezessen. S midőn végre utitársaimmal oda jutottam, rendre állt a gyermek, a mennyi volt, és saját kejtésökkel elkezdék egyhangulag kiáltozni a néhány betanult és egészen érdektelen mondatot, mellyeket százaknak elkiáltoztak már, és még százaknak fognak ugyanazon jelentéktelenséggel elkiáltani
Hop —hop—hop!
Jobban felelj ekho!
Nem tudsz ma jól felelni?
Nem ám, mert egy kis Szól fú.
Tihanytól Füred savanyuviz messze van-e?
Nem messze van, csak az utja hosszu.
S erre néhány gonoszul összehadart latin verssel állanak elő, mellyeket i visszhang rendre megfelel. . . Mi a latin versek helyett örömest tanitottnk volna a kis vezetőket érdekesebb magyar versekre; de oktatásunk, hihető-e az idő rövidsége miatt, nem igen fogott rajtok. Tanitójok hihetőleg magx2 fogja vállalni jövendőben e kis fáradságot. A visszhangot, meily kerek Magyarországban, olly sokáig csak a hangok és visszhangok hazájában, annyira elhiresült, a benedekiek egyházak éjszaknyugati fala képezi, s olly erős, hogy a leghosszabb nemü verset ‚ ha sebesen elmondatik, visszaadja.
A hely, mellyről a visszhangot legtisztábban hailhatni, mint ez mind visszhangnál igen természetes, felette szűk s alig terjed egy pár négyszögölre, mellynek körétől eltávozván, a visszhang egyre csöndesbül, míg csak— hamar egészen elvesz.. . S ez annyira hires visszhangi hely egészen pusz1. és megismerhetlenül áll, agy hogy ha rá a vendégeket az imént ein1hi gyermekek (kiknek tolakodása csak most kezd kedvessé lenni) cl n vezetnék, azt Ugyan hosszas barangolás után is alig lenne képes feltalalni. A derék pap urak, különben az oda járó vendégeknek szivesen látó nagy szivességet tennének e vendégek számára, ha e helyet néhány ültetendő fával s tán egy pár kőpaddal, ha nem épen egy kis Csinos fülkével is, pedig ez sem kivánna igen nagy költséget, kijelölnék ős díszesítenék.
***
A visszhangtól szintazon készséggel vezetik az utast a gyermekek a remete-lakokhoz, mellyek régebben Urusko (Üreskő) névvel neveztettek. Ezek a félsziget éjszak-keleti részén vannak, kilátással Füred és vidéke felé. A vizszíntől mintegy 30 ölnyi magasságban meredek kősziklákba vannak bevésve. Összesen négy öt szabályos üreg, mellyek részint lakhelyül, részint kápolnául szolgálhattak. A régiség emlékén kivül, mellyet előidéznek, rajtok nem sok nézni való van, ámbár már a fenemlitett tekintetnél fogva is a látogatásra mindenesetre érdemesek. Leginkább érdemel pedig figyelmet a kápolna, mellyben az oltárhely, imazsámoly, mind kősziklából kifaragva, szemlélhető. Szintigy, és pedig eléggé gondosan, kifaragva látszanak a szobákban asztalkák és ülőhelyek. E remetelakok felett még mintegy 20 ölnyire egészen meredek kősziklák emelkednek, s azok megett terjednek el a helységbeli lakosok szőlőkertei. Nem messze e remetelakoktól esik azon két barlang is, mellyek „leánylakás” nevet viselnek. Mindkettő igen közmódon kivájt üreg, minden mesterségesebb elkészités nélkül.
***
Mint Tihanynak, szép vidéke s kilátásai mellett, legfőbb nevezetessége emlitendő még az apátsági egyház és kolostor. Mind a kettő egymáshoz tűzve fekszik, mint rajzunkon látható, Szép magasságu s a legszebb látásokkal kinálkozó dombon. Epitési ideje 1754. Alatta a völgyben terül cl a kisded helység. Magán az épületen semmi sincs, a mi akár müvészet, akár történeti emlékezés tekintetéből különös figyelmet érdemelne. A képek alig emelkednek túl a középszerüségen; a faragványok több dicséretet érdemelnek. Leginkább emlitésre méltók, mint valóban jeles készitmények, a sekrestyében levő ruhatár és szekrények, mellyek egyházi öltönyök és edények elrakására használtatnak.Ellenben régiség tekintetéből felette érdekes a főoltár alatt álló kápolna, mellyhez magából az egyházból történik a lemenet 12 lépcsőn mind a két oldalról. E kápolna még egy azon korból való épület maradványa, midőn I. Endre király a tihanyi apátságot ezelőtt szinte 800 évvel alapitotta. A nem nagy terjedelmü csarnok négy derék oszlopon nyugszik, mellyek közt az ívek és falak fresco-képekkel vannak festve : mik legkisebbé sem mutatnak ugyan kitünő művészi ügyességre, azonban itt, a szent emlékű régi helyen, mégis érdekkel szemléltetnek. Nevezetes még és megtekintésre méltó a kolostor könyvtára s ásványgyűjteménye. Az utóbbi nem nagy bőségü. Az előbbiben egyebek közt megérdemli a látogató figyelmét két régi magyar kézirat, mindkettő a 16. századból és igy mintegy 300 esztendős. Ezek egyike Szent Benedek ős több szentek életét tartalmazza, másika Pyski István, egykori tihanyi kapitány, jegyzőkönyve. Mindkettő nyelvészet-történeti szempontból is érdekkel bir.
***
A ki Tihanynak itt röviden érintett nevezetességeit megtekintette, s az apátság vendégszerető kolostorának asztalához bejárni szerénykedik, az e regényes kirándulás szellemével egészen egyezőleg fog cselekedni, ha betér valamelly szőlőmüves egyszerü kunyhójába, s pásztorias eledellel, mit az bizonyosan szivesen fog — kivált pénzért és szép szóért — nyujtani, a visszutra felfrisiti magát. Én legalább társaimmal mindenkor ugy tevék. Körülültük apró zsámolyokon; füstös konyha közepén, a szőlővel, szilvával és körtével rakott kosarakat, hozzá előkértük a jószivü gazda házi kenyerét, utóbb kézről kézre adtuk a fris vizzel teli butykost, s evés ivás közben hallgattuk a szives gazdát, mint panaszkodott földei terméketlensége ellen, s gondolt vissza sohajtva azon időkre, mellyeknek emléke nagyapja nagyapjáról maradt rája, midőn, mint a haza katonái, robottul tizedtől mentek voltak. Igaz, hogy illy panaszok hallásában az uri fülek többé Tihanyban sem gyönyörködhetnek.